nosztalgia

2008.02.13. - 01:37 | Szólj hozzá!

   

Címkék: fotó városkép

Hurrá, Finnországba utazunk - de mivel?

2008.01.13. - 00:55 | 1 komment

Mielőtt még lezárnám a blogot, szeretnék összeszedni pár dolgot, ami talán hasznos lehet a Finnországba készülőknek.
Első körben néhány tipp ahhoz, hogyan utazzunk Finnországba. A legegyszerűbb természetesen, ha repülővel megyünk, kocsival vagy vonattal nekivágni a hosszú útnak nem érdemes, hacsak nem egy nagyobb körutat tervezünk vagy szükség van kint az autóra. Sajnos Magyarországról jelenleg nincs közvetlen fapados járat, így átszállás nélkül csak a Malév és a Finnair járataival utazhatunk. Malévnál a legolcsóbb retúr jegy amit találtam kb. 60 ezer Ft (illetékekkel együtt), a Finnair kicsivel drágább. Ha csak egy útra szeretnénk váltani a jegyünket bajban leszünk, mivel a Malév az egy útra szóló jegyeket majdnem háromszor drágábban adja a retúr jegy áránál! Mindenképpen érdemes szétnézni a fapados társaságoknál, hiszen, ha sikerül akciós jegyeket kifognunk, még átszállással is jóval olcsóbban megúszhatjuk az utazást. Például mehetünk Wizz Airrel Varsóba vagy Stockholmba, ahonnan a finn fapados Blue1-nal juthatunk el Helsinkibe. A SAS gépei Bécsből indulnak Helsinkibe, sokszor szintén kedvező árakon. Stockholmból és Tallinból utazhatunk akár komppal is.

Helsinkiben a repülőtér és a belvárosi vasútállomás között közvetlen buszjárat közlekedik (a 615, 615N, 615T, 615TK jelzésű buszok, Rautatientori-vasútállomás, Lentoasema-repülőtér). A reptérről az első busz munkanapokon 05:35-kor, hétvégén 06:05-kor, míg az utolsó 01:05-kor indul. Az utat kb. 45 perc alatt teszi meg, a jegy 3,6 euróba kerül. Ha taxival szeretnénk menni, érdemes az Airport Taxit választani, ez kisbuszos rendszerben szállítja az utasokat, így 1-2 főnek 22 EUR, 3-4 főnek 28 EUR, míg 5-6 főnek 40 EUR az út.


Nagyobb térképre váltás

Finnországon belül a Blue1-nal számos nagyobb finn városba viszonylag olcsón eljuthatunk, szinte annyiért mint vonattal vagy busszal. Ha van helyi diákigazolványunk 50% kedvezményt kapunk a vasútnál és a távolsági buszoknál, a nemzetközi diákot sajnos nem fogadják el.
.

Címkék: finnországba utazunk

Újra Budapesten

2008.01.04. - 01:33 | 1 komment

Nagyon szép és mozgalmas napokat töltöttünk Stockholmban. Stockholm hihetetlenül gyönyörű város (csak zárójelben - sokkal szebb mint Helsinki), egyszerre hagyományőrző, modern, játékos és meglepő, örülök, hogy nem hagytuk ki.



Mivel egy szórakozóhelyre sem lehetett bejutni, és pénzünk sem igen volt már, a szilvesztert az utcán töltöttük, de szerencsére ezzel nem voltunk egyedül. Az óvárosi sziget tengerpartján több száz ember gyűlt össze és tűzijátékozott éjfélkor, ami nagyon látványos volt, csak mi sajnos túl józanok voltunk. Nem sokkal éjfél után pedig váratlan búcsúajándékot kaptam, óriási pelyhekben havazott, még sosem láttam ilyen gyönyörű hóesést.



Január 1-én, mikor mások még fel sem ébredtek, vagy épp a második aspirint nyelték, mi már négy bőrönddel és két táskával gázoltunk át Stockholmon a szakadó hóesésben, latyakban. Szuper volt, tényleg. 30 kiló cuccal indultam augusztusban és 70 kilóval tértem haza, ebből kb. 5 nem az enyém volt, de még így sem tudom felfogni, ezt hogy csináltam. Biztos voltam benne, hogy csomó mindent ki kell majd dobnom a reptéren, de valami misztikus úton sikerült az egészet feljuttatni a gépre.
A következő párbeszéd zajlott le a csekines néni és köztem, persze angolul:
- Ez a bőrönd 27 kiló, 7 kilóval több mint a megengedett. Szeretne valamit kivenni belőle vagy kifizeti a többletsúlyt?
- De a másik bőrönd csak 18 kilós volt, így a két bőrönd összesen csak 5 kilóval több.
- ...    Ó, tényleg.    ...    Akkor rendben. Kellemes utazást.

A repülő persze két órát késett, itthon meg latyak és rossz levegő és Kőbánya és metróaluljáró és bunkó ellenőr. De magyar feliratok, Tesco újság (így még ember nem örült neki, az tuti:) ), havazás, ismerős korlátok, lépcsők, kapuk, otthon illat. Most még minden zavaros, örülök és bánatos vagyok egyszerre.
.

Címkék: fotó blabla stockholm

Gott Nytt År - från Stockholm

2007.12.31. - 00:02 | 2 komment

A világ egyik leggyönyörűbb városából kívánok mindenkinek nagyon boldog új évet! Az elmúlt 10 évben mindig az imádnivaló barátaimmal ünnepeltem, bárcsak iderepíthetném őket most is. Nagyon fogtok hiányozni!

Címkék: fotó stockholm városkép

Az utolsó éj

2007.12.28. - 02:27 | Szólj hozzá!

Borzasztó nap volt. Az eleje még jól indult, elmentem a kedvenc helyemre és búcsút vettem a vérmókusoktól, de aztán könyvet kölcsönöztünk, scanneltünk, archiváltunk, papírokat rendeztünk, pakoltunk és még most is irdatlan nagy takarításban vagyunk. Pedig szerettem volna szépen elbúcsúzni, de hát érzelgősségnek itt úgysincs helye. Bár szerelem volt első látásra, kezdettől tudtam, hogy ez csak egy röpke viszony, semmi más. Itt a búcsúéj, holnap kalap, kabát.

Címkék: fotó természet

Búcsú Helsinkitől

2007.12.15. - 18:37 | 1 komment

Kicsit eltűntem. Észrevétlenül pörögtek a napok. A múlt héten várost mutogattam, buliztam, hajráztam a munkában, alig aludtam, megérkezett a Kedvesem. Élettárs pedig hazautazott, könnyes búcsút vettünk, mégiscsak magunkról sokat tanulós négy hónapot töltöttünk összezárva. Igaz?:)
A szenteste csodásan telt, sosem volt még ilyen egyszerű és ilyen őszinte. Idén végre kimaradhattam a vásárlás rohamból, fenyőfánk nem volt, se díszeink, nagy sütés-főzést sem kellett csapni. Egy fenyőág volt a karácsonyfánk, rajta egy szem dísszel (Élettárs búcsúajándéka), de a szaloncukor szerencsére idén sem maradt el, hála a gondos otthoniaknak, akik még erre is gondoltak.:) Pároltunk borban lazacot, ettünk hazai bejglit, sétáltunk a hidegben, kicsit ajándékoztunk, és nagyon örültünk. Másnapra viszont megbetegedtem (természetesen rögtön azután, hogy kijelentettem, szerencsére nagyobb betegség nélkül megúsztam az ittlétet), úgyhogy az elmúlt két napot majdnem végig ágyban kellett töltöttem, pedig úgy elterveztem, mi mindent csinálok még az utolsó napokban.



Mert sajnos itt a vége, holnapután utazom. Először csak Stockholmba, majd onnan január elsején haza. Pedig most nem akarok menni, nagyon nem. A november néha szörnyű volt, szenvedtem, napról napra tengődtem és vártam, hogy menjek már haza. De most, ahogy közeledik a nap, egyre inkább maradnék, vagy legalább is egy kis otthoni pihi után visszajönnék. Sokszor már most hiányzik az itteni élet, próbálom magamba vésni az utcákat, a feliratokat, a fákat, a tereket, a villamosokat, az emberek arcát, az illatokat, az összes apró részletet. Ha arra gondolok, hogy valószínűleg hosszabb távra már sosem jövök ide vissza, összeszorul a szívem. Magyarország is szörnyen hiányzik, de Finnország is fog, ebben biztos vagyok. Bácsak lehetne két helyen élni. Ha elegem lenne az otthoni zsúfoltságból, koszból, bunkóságból csak iderepülnék, majd ha megunnám az itteni nyugdtságot, békét és a kiszámíthatóságot, visszamennék.
.
· 1 trackback

Címkék: fotó karácsony blabla

húha uhu!

2007.12.11. - 23:21 | 2 komment

Ma az egész tanszéket egy termetes bagoly tartotta lázban. Még reggel fészkelte be magát az egyik párkányra a pszichológia tanszék épületén, leparkolta a napi zsákmányt és ott ült egészen sötétedésig. Annak ellenére, hogy a helyiek szerint ez egészen elképesztő jelenség, hiszen a baglyok messziről elkerülik az urbánus vidékeket, ez a példány szemmel láthatóan jól tűrte a rivaldafényt. Az emberek tömegesen jártak a csodájára, de ő nem zavartatta magát, békésen szemlélődött, élvezte a napsütést és a szokatlanul meleg időt. Vicces volt, ahogy a neves kutatók sorban térdeltek a kis folyosói ablak előtt, hogy közelebbről is meglessék az egyébként györnyörű és ijesztő madarat. Sajnos csak a telefonommal tudtam lefotózni, így egyáltalán nem jön át, hogy milyen hatalmas állat volt. A mintázata és a "szemöldöke"  alapján szerintem valami uhu féle lehetett, a piros (!) szemei miatt pedig teljesen ördögi benyomást keltett. Nem lettem volna pocok a téren, az biztos.

Címkék: fotó állatok furcsaságok mindennapi örömök

weird weekend

2007.12.10. - 02:16 | Szólj hozzá!

Mindkét nap kísérletem volt, de azért tegnap este belefért egy kis szombat esti láz. Most vittem magammal a fényképezőt is, néhány képet feltöltöttem az albumba.
Az itt borzasztóan népszerű karaoke bárok egyikében startoltunk, de erősen meglepődtünk az egy négyzetméterre jutó szürrealitás faktoron. Először is, azt tudni kell, hogy itt Helsinkiben az emberek nagy része baromi jól néz ki. Sportosak, vékonyak, stílusosak, utolsó divat szeinti haj, stb. Ez egyaránt igaz a fiatalokra és idősekre. Még a legöregebb emberek is olyan ámulatba ejtően fittek és ruganyosak, hogy sírhatnékom támad, ha az otthoni helyzetre gondolok. Több mint három hónap alatt az ember szeme könnyedén hozzászokik ehhez a látványhoz, így csak pislogtunk, mikor beléptünk a pár négyzetméternyi ..... hát.... hmm... kocsmába.  Az átlagéletkor 40 felett, körben mindenhol egészen ijesztő sebhelyes arcú, nagydarab palik kissé elnyúzott nőkkel, Győzike hasonmás egyedül, de feltűnően, magukat Elvisnek képzelő nagypapák sokdioptriás feleségekkel, nyuszifüles fehér öltönyös pali világszépe csajjal, szép fiatal lányok rá se bírok nézni férfiakkal. Azonban kis nemzetközi társaságunkat mindez nem törte le, úgyhogy volt éneklés meg miegyéb. Próbálkoztak is a furcsa férfiak, de szerencsére egyáltalán nem voltak olyan erőszakosak, mint ahogy ez például Kőbányán történt volna.



Utána az Onnelában folytattuk, az elég jó volt, kivéve a fél órás sorban állást, ugye. A rockteremben mini Sakáltanyába tévedtünk, a bár tele volt jól szituált huszasokkal és harmincasokkal, a pop terem külföldiekkel és finnekkel vegyesen, az rnb-re pedig főleg a latinok és feketék indultak be. Nekem az abszolút kedvenc a suomi pop terem. Mikor a finnek a gagyi popzenéjükre az asztalokon állva-fekve, összeölelkezve, hányásszagban tombolnak, na az nem semmi.:) Én komolyan nem is értem, hogy tudnak a csendes távolságtartásból némi alkohol hatására ilyen partiállatokká vátozni.
.

Címkék: fotó divat finnek nightlife

felvonultam, szétfagytam

2007.12.06. - 23:10 | 1 komment

Annyira elhatároztam, hogy ott leszek a diákok függetlenség napi fáklyás felvonulásán, hogy se a szakadó eső, se a szél vagy hideg nem tarthatott vissza. Szarrá áztam, szétfagytam, elfáradtam, de szép volt.



Címkék: fotó egyetem

na ez az, amire nem szabad pénz kiadni,

2007.12.06. - 22:27 | Szólj hozzá!

mert úgyis csak egyszer veszi fel az ember (vagy még egyszer sem), meg gagyi, idióta és ízléstelen. De nekem úgy tetszik.:)
Jól kombinálható majd a rénszarvasos lábtyűvel, piros flitteres alkalmi ruhákkal, girlandokkal, csillagszórókkal, tűzoltókkal.

Címkék: fotó divat karácsony

december 6. - itt a függetlenség napja

2007.12.06. - 00:49 | 6 komment

Finnországban december 6. nemzeti ünnep, amelyen az ország Oroszországtól való függetlenségének kikiáltására emlékeznek (függetlenség napja - Itsenäisyyspäivä).

Finnország a XII. században svéd uralom alá került, s egészen 1809-ig Svédország része volt. Ekkor a svéd-orosz háborúban Oroszország elfoglalta a finn területeket. Az ország autonóm nagyhercegségként volt az orosz birodalom része egészen 1917. december 6-ig, mikor Finnország kikiáltotta függetlenségét, és teljesen elszakadt Oroszországtól. 1918-tól véres polgárháború vette kezdetét, mely a Mannerheim tábornok által vezetett kormánycsapatok győzelmével végződött. A II. Világháború során Szovjetunió újra megtámadta Finnországot, melyet követően a finnek kénytelenek voltak területeket átadni a szovjeteknek, azonban az ország megőrizhette függetlenségét.

Finnország 1995-ben vált az Európai Unió teljes jogú tagjává.

Címkék: fotó finnek ismeretterj

Helsinki, -1°C, szél, havaseső

2007.12.05. - 02:03 | Szólj hozzá!

Címkék: fotó mindennapok

cipők Finnországból 1.

2007.12.03. - 21:03 | Szólj hozzá!

Magastalpúak. A halálfejes "balerina" egy turkui punkbolt kirakatából, a dzsigolós pedig a kedvenc cipőboltomból (Mannerheimintie eleje), ahol mindig látni valami szörnyűséget mint például ez is. Bár kétségtelenül egyedi.:)
És igen, sokan hordanak ilyeneket. Tényleg. Pedig de.
 

Címkék: fotó divat cipő furcsaságok

december

2007.12.02. - 19:19 | 3 komment

Végre valahára vége a novembernek! A finnek szerint ez a legsötétebb és legunalmasabb hónap, én pedig teljes mértékben egyetértek. Nagyon vártam már, hogy jöjjön a december és hozza magával a karácsonyi készülődést, a díszkivilágítást, a havat, a korcsolyapályát, a fenyőillatot, az életet.
És tessék, még csak másodika van, de Helsinki már havas, fényes és ünnepi lázban ég. A boltok meglepő módon ma is nyitva voltak, pedig ugye vasárnap van és Finnországban az szent dolog, de úgy látszik e felett itt is szemet hunynak a karácsonyt megelőző vásárlásdömpingben.

Tegnap erasmus pre-christmas bulin voltunk, azt mondták, jön a Miki is. Ettünk teljesen ízetlen tejberizst, fahéjas kekszet, kicsit odaégett, de amúgy finom sütit, és ittuk az  elmaradhatatlan glögit. A glögi édes, vörös svéd ital, olyasmi mint a fűszerezett forraltbor, csak alapból alkoholmentes, de persze előfordul, hogy nem.:) Volt hamiskás, ám annál lelkesebb kórus csupa pirosban, kissé őrült, de még sokkal lelkesebb karmesterrel.
Újra kiderült, hogy a kínaiak roppant jó fejek, és azt is megtudtuk, hogy akik különböző tartományokból jöttek, alig értik meg egymást a saját nyelvükön. Meghökkentünk, hogy a Mikulás fiatal és lány, bár azt hiszem átvágtak minket, de legalább kaptam egy csomag rágót.



Ma viszont - végre! - találkoztam a Mikulással, tényleg! Épp plázázott és fűzte a csajokat, de rendes volt, integetett.:)


(Itt ragadnám meg az alkalmat, hogy bocsánatot kérjek a húgomtól, amiért a Pocahontasos mozi után tőlem tudta meg, hogy mi a helyzet Mikulás fronton. Bár még mindig a szememre veted, azért remélem, így is teljes életet fogsz élni, de ha nem, ismerek néhány jó pszichológust.:)
.

Címkék: fotó karácsony blabla nightlife

meglepetés nekem :)

2007.11.29. - 19:18 | 1 komment

A múltkor úgy alakult, hogy mégsem tudtam találkozni a Mikulással, nagyon szomorú is voltam emiatt. Ezt bizonyára megtudta, mert az én csomagomat idő előtt megkülte, bár cseles módon Magyarországon át érkezett. Biztos csak azért, hogy rá lehessen rakni mind a 27 bélyeget.:)
Van benne többféle csoki, pillecukor (amit immár sok év óta hagyományosan csak ilyenkor eszek, de egy év alatt mindig elfelejtem, így újra és újra örülhetek neki :), és mogyoró is. Aztán van benne egy állati menő rénszarvasos lábtyű, meg sok egyéb apróság, amiket most nem árulok el, de nagyon tetszenek.:)



Köszönöm! :)))
.

Címkék: fotó karácsony mindennapi örömök szívküldi

sunyi kakas megmondta...

2007.11.28. - 20:54 | Szólj hozzá!

Hát az van, hogy ilyen sz*r nap itt még nem volt. Hajnalok hajnalán keltünk, mert azt mondták, nem lesz se melegvíz, se áram, azán persze még fél tízkor is volt minden.
Majd kiderült, hogy 60 órányi munka, idő, energia a kukába került, így fogalmam sincs, be tudom-e majd fejezni, amiért itt vagyok.

Azt hiszem, megérett a pillanat a hazai ajándék-pálinka elfogyasztására.


... hogy milyen kukurukukukur-vavavavava-kikirikikik-babababababa-kukurukukukur-vavavavava ez az élet
.

Címkék: fákk

próbálom elterelni a figyelmem

2007.11.28. - 16:15 | Szólj hozzá!

Mert én nem bírom a vért, elájulok tőle. Most épp kísérletem van, és egy olyan filmet vagyok kénytelen nézni fél szemmel, ami úgy kezdődött, hogy vért spricceltek fentről szanaszét egy diszkóban, és mindenki örömmámorban tocsogott benne. Aztán emberek porladtak szét. Most meg valakit kibeleznek, de felugrott a boncasztalról és harapdál. Jajjaj, megint jön a porlasztós pasas, hosszú fekete kabátban.
A kísérleti személyem, aki a filmet választotta, amúgy hittantanár és előtte a Bridget Jonest nézte.:)  Mondtam neki, hogy nekem ez a vértucsing sok lesz, de kiröhögött.
Pedig már komolyan azt hittem, hogy nem lehet rosszabb. A Hét év Tibetbent négyszer kellett végignéznem a héten, a Betépvét is összesen már vagy tizenötször láttam, így aztán gondoltam eldugom őket, hát erre tessék. Blöa.
Nemájulel, nemájulel, inkább olvas, ír, már csak öt perc...

Ápdét: Túléltem.
.

Címkék: blabla

10 év alattiaknak a bejegyzés elolvasása nem ajánlott

2007.11.25. - 10:54 | Szólj hozzá!

Egy hónap múlva már karácsony van, ennek alkalmából a Mikulás ma eljön Rovaniemiből Helsinkibe, hogy tiszteletét tegye a "Karácsony utca" megnyitásán. Kíváncsi vagyok milyen lesz, az elvárásaim nagyok hála a megboldogult szocializmus Vállalati Mikulásának. Mert az nem volt ám semmi, a VM igazi puttonnyal, élethű szerkóban és két krampusszal jött. A krampuszok gitároztak és énekeltek, a VM hohohózott és dörmögött, én meg nem bírtam magammal az örömtől. Persze tudtuk ám, hogy nem is igazi, meg hogy az Anyu rakta bele a puttonyba a csokikat és a barbit, de hát akkor is. Az egyik krampuszba egyszer első látásra szerelmes is lettem, de kb. 6 lehettem, ő meg 26, úgyhogy sajnos nem illettünk össze.


Szóval ennek a Mikulásnak nagyon meggyőzőnek kell lennie, ha le akarja pipálni a VM-t, de ki tudja, hátha kiderül, hogy itt Finnországban mégiscsak lakik egy igazi Mikulás. Este tudósítok.
.

Címkék: fotó karácsony blabla mindennapi örömök

mókushorror

2007.11.25. - 00:44 | 1 komment

Ma gyanútlanul megyek át a temetőn, hogy sétáljak egyet a tengerparton, mikor átszalad egy mókus az úton. Jaj de aranyos, lehajolok, fényképező elővesz, kattogtat. A mókus kíváncsi, azt hiszi kaját kap, közel jön, nagyon közel. Aztán egyszercsak ketten lesznek, hárman, négyen, és egyre többen. Aranyosak, ugrálnak meg minden, én örülök, hogy nézhetem őket, de hirtelen hátulról ráugrik a lábamra az egyik és elkezd mászni. Na innentől kezdett horrorfilmesbe átmenni a történet, úgyhogy inkább gyorsan otthagyam őket mielőtt még a fenyők közt nyomom veszett volna a félhomályos temetőben.
.

.

Még régebben hallottam, hogy van egy mókus valahol Helsinkiben, aki minden nap bemegy ugyanabba a boltba, elcsen egy kindertojást, kibontja a csomagolásból és bekajálja a csokit. Mostmár simán el tudom képzelni, hogy igaz, agyafúrt kis dögök ezek a mókusok.
.

Címkék: fotó állatok

nyelvek

2007.11.24. - 01:20 | 2 komment

Előzetes reményeimmel szemben sajnos nem igazán tanultam meg finnül. (Sőt, az angolban a magyar akcentus mellé sikerült felszednünk némi finnt is, így néha kicsusszan egy-egy finnisz meg Isztván.) Amit még otthon tanultam, már azt is elfelejtettem, bár néhány szó azért ragadt is rám, például a tarjous, ami nagyon hasznos jelzőinger (leárazást jelent), vagy a seksi.
.
.
.
Hallgatni egyébként nagyon kellemes a "kakszimükszit", néha nem is érzem, hogy idegen nyelven beszélnek körülöttem. Sokszor megkérdezik, hogy hasonlít-e a magyarra. Hát, a szavak szerintem egyáltalán nem, de a nyelvtanban sok hasonlóság felfedezhető, úgyhogy már átérzem milyen szívás lehet magyarul tanulni.
Pedig vannak páran, akik mégis tanulják, és megdöbbentően jól beszélnek. Mikor először voltam itt multikulturális finnugrász bulin, csak kapkodtam a fejem, hogy akkor most ki a magyar és ki nem. És olyan szívmelengető látni, hogy vannak, akiket a magyar kultúra és nyelv lelkesít.:) Ezek a bulik egyébként elég viccesek, egyszerre beszélnek finnül, magyarul, észtül, oroszul is néha, meg olyan nyelveken, amiknek én sajnos még a nevét sem tudom megjegyezni. A legtöbben majdnem az összes nyelvben járatosak, én meg lapítok az amúgy is rossz angolommal. Itt tudtam meg például, hogy a palacsinta udmurt nemzeti étel is, csak egész másképp hívják, bár a lényeg úgyis az, hogy ugyanolyan finom.:)
.

Címkék: fotó nyelv blabla

boldog szülinapot

2007.11.24. - 00:51 | Szólj hozzá!

Áááá, kellett nekem finn rádiót hallgatnom, most nem megy ki a fejemből ez az iszonyat Hyvää Syntymäpäivä. Ha valaki tud JÓ finn rádiót, ne tartsa magában.:)

Tessék, szenvedjetek ti is! (Csak saját felelősségre!)
.
 

Címkék: zene

tudományos ismeretterjesztés

2007.11.20. - 23:39 | 1 komment

Kis agyanatómia a Bunkó és a Vészből. :))
.
· 2 trackback

Címkék: sorozat ismeretterj

finomság hideg téli estékre

2007.11.19. - 01:52 | 2 komment

Ma egy nagyon egyszerű, ám annál finomabb receptet tanultam egy osztrák lánytól:
csokival töltött sült alma.
Olvasztott csokit összekeverünk mazsolával, tört dióval, fahéjjal, kis mézzel és lekvárral, beletöltjük az almába, majd megsütjük, végül vanília öntetbe forgatjuk.


kép: Internet

Már az illatáért is megéri, az íze pedig mennyei, leteszteltük.:)
.

Címkék: fotó kaja mindennapi örömök

the end

2007.11.17. - 19:12 | 4 komment

Véget ért a Gilmore Girls, a világ szerintem (mert ugye én pöffeszkedő nagycsaládos vagyok;) ) legjobb sorozata. Hiányozni fog, hüpp. Ha hazamegyek, ugye megnézzük elölről az egészet?
.

Címkék: sorozat blabla tribute

Sami Rintala, az "építőművész"

2007.11.15. - 00:23 | Szólj hozzá!

"Sami Rintala finn származású fiatal alkotó, aki saját magát - talán nem is alaptalanul - építőművészként definiálja. Főként skandináv és távol-keleti országokban tevékenykedik, ahol állandó vagy időszaki művei a nemzetközi kiállítások gyakori résztvevői. Helyi installációi a hagyományok őrzésére, a finn természet szépségének a védelmére hívják fel a figyelmet. Ilyen alkotás például a gyönyörű tájképi környezetben manifesztáló 1000 kitűzött hófehér zászlaja egy tátongó erőírtás helyszínén, a szántóföldeken gólyalábakra állított és a város irányába "sétáló" cölöpházai, melyek mintegy elvándorló lakóikat követik, vagy az elnéptelenedett folyó halászaiért kiáltó ágaskodó csónakjai. A humánus érzékenységű tervező sajátos látásmódját dicséri a víztükrön lebegő szauna a városi park fái közt, a föld felett ringó olvasóblokkjai, vagy a végtelen tengert kémlelő és utazóbőröndként összecsukható vendégházai."
Idézet az Octongonból (2007/4).

képek: www.samirintala.com

Címkék: fotó építészet ismeretterj