Mert én nem bírom a vért, elájulok tőle. Most épp kísérletem van, és egy olyan filmet vagyok kénytelen nézni fél szemmel, ami úgy kezdődött, hogy vért spricceltek fentről szanaszét egy diszkóban, és mindenki örömmámorban tocsogott benne. Aztán emberek porladtak szét. Most meg valakit kibeleznek, de felugrott a boncasztalról és harapdál. Jajjaj, megint jön a porlasztós pasas, hosszú fekete kabátban.
A kísérleti személyem, aki a filmet választotta, amúgy hittantanár és előtte a Bridget Jonest nézte.:)  Mondtam neki, hogy nekem ez a vértucsing sok lesz, de kiröhögött.
Pedig már komolyan azt hittem, hogy nem lehet rosszabb. A Hét év Tibetbent négyszer kellett végignéznem a héten, a Betépvét is összesen már vagy tizenötször láttam, így aztán gondoltam eldugom őket, hát erre tessék. Blöa.
Nemájulel, nemájulel, inkább olvas, ír, már csak öt perc...

Ápdét: Túléltem.
.

Címkék: blabla

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.